Az ezer sebből vérző magyar oktatási rendszert nézve ez meglehetősen távoli jövőnek tűnik, pedig igazából számtalan VR eszközt lehetne használni az oktatásban.
 

Az oktatás digitalizációjából lehengerlő kínálatot vonultatott fel a 2021-es BETT, azaz British Educational Training and Technology Show. Az 1985 óta minden évben megrendezett kiállítás mindig az oktatás legmodernebb eszközeit, innovációit mutatja be, ennek megfelelően a virtuális valóság már évek óta főszerepet kap a kiállítók között.
 

A jövő virtuális tanterme

Bemutatkozott az Immersive Classroom nevű speciális, ablaktalan tanterem, ahol 12 projektor segítségével érnek el olyan 3D-s hatást, melyben gombnyomásra találjuk magunkat a Marson vagy egy első világháborús lövészárokban. A vizuális élményt pedig  hangeffektek, és szagpatronok (bizony ám) teszik teljesen élethűvé.

Nem lehet mindennapi élmény, ha a biológia órát a mondjuk Afrikában töltjük, földrajzon az Antarktiszra látogatunk, történelemnél pedig elugrunk a Colosseumhoz:

Mennyivel jobban hangzik, mint a Skype-on tartott digitális órák, ahol még általában a hanggal is mindig probléma volt…

Nem a technológia, a tartalom hiányzik

A szakértőknek VR-vonalon mégis van némi hiányérzetük. Bár évek óta mondják, hogy a virtuális valóság fogja forradalmasítani az oktatást (és még számtalan más területet), ez még mindig csak ígéreteket jelent. Úgy tűnik, ma még nincs elég jól kifejlesztett, komplex oktatási tartalom, és az sincs igazán kitalálva, hogy pontosan hogy is alkalmazható ez az osztályteremben.

Ha például minden diákon külön VR szemüveg lenne, akkor az – azon kívül, hogy piszok drága – a tanárnak sem könnyíti meg a helyzetét, hiszen nehezen tudja követni, hogy ki mit csinál éppen a maga virtuális valóságában, és hiányzik a tanóráról a diákok közötti együttműködés is.

Így egyelőre a virtuális valóság maximum színesíteni tudja kőgazdag iskolák oktatási tervért, de nem forradalmasítja azt.